Meghamisították-e a Bibliát?

Szerző: 

Címke: 

Oldalszám: 

44

Kiadó: 

Tanulmányomban bemutatom a keresztény egyház 5. és 6. századi legfontosabb konfliktusait, és az ezekre született megoldási kísérleteket, különösképpen Justinianus császár és felesége Theodora császárné uralkodása alatt. Az ún. „harmadik órigenista vita” körülményeit és fontos állomásait Órigenész saját tanításának és az V. egyetemes zsinatnak a kontextusában vizsgálom. Ehhez kapcsolódva összefoglalásra kerül a Biblia keletkezésének, terjedésének és megbízható fennmaradásának vázlatos története a rendelkezésre álló modern szakirodalom alapján.

A tanulmány címéhez hűen mindvégig kiemelt figyelmet fordítok arra, hogy lehetett-e bárkinek akár szándéka, akár lehetősége, hogy a bibliai iratok másolatait felkutassa és megváltoztassa, illetve kicserélje. Tárgyalásra kerül, hogy igazolható-e egy ilyen esemény bármiféle következménye, történelmi nyoma. Az ókeresztény hitvédelmi irodalom és a kánontörténet szempontjai ugyancsak elemzés tárgyát képezik. A felsorakoztatott tények, úgy gondolom, elegendőek a felvetett problémakör megnyugtató lezárásához. Bárki előtt kijelenthető, hogy Isten hűséges, a mai Biblia, valamint annak tanítása a lélekről gyakorlatilag megegyezik az eredetivel.

A Noel Langley által alkalmazott történetírási módszer nem állja ki az alapos vizsgálat próbáját. Teóriája sokkal inkább tűnik előre kitűzött célja eléréséhez szükséges erőltetett feltevések halmazának, mintsem komoly, elemző szándékú történetírásnak. A tárgyalt korszak viszonyainak ismerete és megértése nem tükröződik művében, ami legjobban abban mutatkozik meg, hogy szándékosan leértékeli, és figyelmen kívül hagyja az elképzelését alá nem támasztó forrásokat és szakkönyveket. A keresztény egyháztörténetre nézve nagyon súlyos vádat fogalmaz meg a „bibliahamisítás” hipotézisének megalkotása során, azonban eközben többször is bizonyságot tesz róla, hogy nem érti a keresztény hit alapvető összefüggéseit, mivel saját világképe alapján magyaráz minden eseményt és idézett szöveget. A tények feltárása helyett számos alkalommal kísérel meg olvasóközönsége érzelmeire hatni, így műve inkább tekinthető elfogult elbeszélésnek, mint történetírói munkának. E megközelítés következménye az „elhallgatott igazságokba” vetett hit, a titkok és összeesküvések utáni állandó kutatás, vagy a Vatikán legendás titkos könyvtárának vélt tartalmára történő hivatkozás.

Végső soron igazolást nyert, hogy a Bibliát nem változtatták meg és nem vették ki belőle „a reinkarnáció tanát”. A Biblia ma is ugyanazt az üzenetet és tanítást hordozza Jézus Krisztusról és az emberek világáról, mint amikor először írásba foglalták. A Noel Langley által megfogalmazott vádat érdemes tehát egy felkéréssel visszafordítani. Mindazok számára, akik az igazságot keresik, a béreai keresztények példáját lehet ajánlani, akik „teljes készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy valóban így vannak-e ezek a dolgok.” (ApCsel 17,11)

Még nincs értékelve